a képen egy ál-Ábel

Ábel miért is tudja? - mert egy informatika iránt érdeklődő fiatal - mert utánaolvasott a gyártó weboldalán - mert nem hitt a gyártónak és átbújta a fórumokat - mert elképzelte, kinek jönne jól egy ilyen termék - mert megpróbált rájönni a termék hibáira is - mert napokig saját maga is tesztelte a terméket !

Genius digitábla Mousepen 8x6

Most, hogy túl vagyok az érettségi írásbeli részein, van időm arra, hogy elmélázzak a korán jött nyár kék ege alatt kimért gyöngyözően habzó sörök által sugallt mély gondolataimon. Immár legálisan ihatok, hiszen elmúltam tizennyolc, s leérettségiztem (a tanárok még vacakolnak a javítással, de én már letettem az asztalra a művet).

Szóval, amit kipróbáltam a héten princípiusom jóvoltából, az a Genius Mousepen 8x6 digitábla volt. Már a típusjelzésből láthatod, kedves Olvasóm, hogy ez egy bevezető minőségű példány, hiszen ha profi bigyó lenne, akkor a neve Genius Mouse XD-Q-super-hiper-88543-Pen-ZGREXXX-4455 lenne.

De komolyan mondom, jó kis cucc. A tábla mérete 8 coll x 6 coll, ami kábé 20 x 15 centiméter. Felbontása 1000 LPI, vagyis 1000 huzal kettő és fél centiméteren, ami igazán jónak tűnik. Ez a huzal dolog érdekes, én láttam egy öreg táblát szétszedve, ott a felbontást a műgyantával kiöntött négyzetes (ortogonális) huzalhálózat sűrűsége adta. Gondolom, ez az újabb konstrukcióknál is valahogy így készül, de ha nem, az elv nyilván ugyanaz.

A digitoll (mások hívják kicsit sznobosan stílusnak is) nyomásérzékenysége 1024 szintű, ami szintén nagyon jó. A digitoll dőlésszögre nem érzékeny, ezért kicsit kényelmetlen, mert lehetőség szerint függőlegesen kell tartani (ez csak a nyomásérzékenységre hat, ha simán írsz, akkor úgy foghatod, mint a ceruzát).
Magát a digitollat is lehet egérszerűen használni (mondom, az egér valódi alternatívája), rá van applikálva a 3D scroll kerék a képernyő görgetéséhez, meg a gombok.

Igazán a szoftverek teszik használhatóvá. Adnak hozzá egy olyan progit, amivel (Windows környezetben) bármire lehet firkálni, az asztalra is. Adnak hozzá Word-kompatibilis progit, kézzel lehet belefirkálni a szövegbe. Nekem ehhez van olyan OCR (szövegfelismerő) progim, ami a kézírásból nyomtatottat varázsol, tehát gyakorlatilag kézzel lehet szövegeket írni, gépírás nélkül. Aztán van egy progi, ami kifejezetten a PhotoShop-hoz készült, így meg lehet shoppolni bármit kézzel is, retusálni is lehet kézzel, mint régen, rajzolni is lehet, mint ceruzával.

A géphez USB porton csatlakozik, nem kell vele vacakolni semmit. A gép is lehet a legegyszerűbb, a digitábla is olyan egyszerű szerkezet, mint az egér.

De mire is jó a digitábla?

Kétségtelen, hogy a megszokás nagy úr. Így van ez a számítógép beviteli eszközeivel is. Persze az egér igazán zseniális kitalálmány, s valóban a legáltalánosabban használható. De próbáltál már kedves Olvasóm mondjuk rajzolni, vagy írni vele? Dolgoztál már olyan szoftverrel, ami alapvetően a régi papír alapú munkát imitálja, s érezted már egérrel a kezedben tehetetlennek magad? Ha nem, akkor még valóban többet kell foglalkoznod a gépeddel, mert nem használod ki igazán.

Tegyük fel, hogy idősebb tanárnő vagy kedves Olvasóm (jó, tudom, hogy az idősebb tanárnők nemigen olvassák ezeket a szövegeket), akinek eddig még nem tetszett meg a számítógépek világa, de a digitábla egyszerűsége mégis közelebb hozhatja hozzád. A digitális formában beadott házidolgozatok javítása úgyanúgy lehetséges kézzel és piros tollal, mint a papíros világban. Aláhúzni, megjegyzésekkel ellátni könnyen lehet kézírással, ami azonnal megjelenik a képernyőn, pont mint a papíron.
De mondhatom még tovább is, hogy mire jó. A doktor úr, akinek a receptkaparás kézzel öt másodperces művelet volt, ma bizony 10-15 percet is eltölt a Canis Merga felírásával. Ha a digitáblán elhelyezett táblázatban csak rábökhetne a felírandóra, s egyszerű kézírással kiegészíti ha kell, akkor ugyanúgy pillanatok alatt készen lehet.

Az elektronikus eszközök ugyanis csak a közhivatalokat akadályozzák a tevékenységükben. Emlékszünk mindannyian arra a pár év előtti szokásos hivatalos dumára, amikor a közfőnök a tévében a Hivatal késedelmét a bevezetett számítástechnikai eszközök rovására írta?

A digitábla leginkább egy normális, már a papír használatával megismert munkakörnyezetet nyújt. Így a számítógép, vagy a lapi sokkal emberbarátibb.
Vannak olyan tevékenységek, amelyek kifejezetten digitábláért kiáltanak. Ilyenek a műszaki vagy művészi rajzok létrehozását célzó tevékenységek. Ezt asszem mindenki érti. De azt vajon tudja-e mindenki, hogy a digitábla mutatóeszköze sokféle lehet. Lehet toll, amikor írni kell, vagy rajzolni. Lehet nyomásérzékeny toll, amivel a meghúzott vonal vastagsága, jellege, színe, mifenéje változatosan hozható létre. Igazán jó minőségű táblákat úgy használnak a profik, mint a fatáblát és a kihegyzett ceruzákat régen. Több elektronikus tollat használnak, mindegyiket beállítva, mint a 3B, 2B, H jelű ceruzákat, ecsetet, szenet. Nem csak a nyomás számít ezeknél a tollaknál, hanem a dőlésszög is. A mérnöki alkalmazásokhoz a digitábla mellé egy (szintén) kurzornak nevezett szerkezet jár, aminek a végén szálkereszttel ellátott nagyító van, meg egy csomó gomb. Ez precíz illesztést tesz lehetővé, a gombok pedig szabadon programozhatóak.

Az, hogy az iskola (főleg a felsőbb iskola, egyetem) igazán környezettudatos legyen, ma már szinte kötelező. Ennek jó eszköze a digitális házidolgozat, tartalmát precízen össze lehet vetni a neten lévő szövegekkel, s a koppintásokat szemétbe lehet dobni. S ami ezután következik, az a digitábla és a digitoll, amit ugyanúgy lehet használni, mint a tintás tollat, de papír nélkül, a szövegszerkesztőben létrehozott szöveg javítható vele. A Word korrektúra eszközeihez jól illeszthető.

A digitábla a vizuális gondolkozás, firkálás segítője. Skiccpausz helyett digitális tábla. Vannak olyan digitollak, amelyeken a radír a táblához tartozó ceruza végén van. Pontosan úgy, mint a régi jó 6Bés időkben.
A digitoll a ceruza, toll, ecset, szén (és még sok más rajzeszköz) modern változata. Mintha ecsettel, festékkel, aquarell ceruzával dolgoznánk. Azok a művészi beállítottságú építészek is elégedettek lehetnek vele, akik eddig óvták az építészet kézműves mesterség jellegét és úgy vélekedtek, hogy a számítógépes látványterv túl merev, emberidegen végeredményt ad.

Ha értékelni akarjuk a digitáblát, akkor a hétköznapi életben az egérhez érdemes hasonlítani. Egy egér, ha két-háromezer forint az ára, akkor gagyi. Nagyjából nyolc-tízezer forint az olyan egér, aminek az élettartama megegyezik a gépével. A kábel nélküli blúcuccos egerek meg tizenöttől fölfelé vannak. Ez a digitábla, attól függ, hol veszed (nyilván a Csipplendben vedd!), 14-15 ezer forint. Árban tehát a jó egerekkel van egy szinten. A tábla kábeles, a digitoll meg a táblával együtt járó egér kábel nélküli. Látható, hogy az egérhez viszonyított ára és a használhatósága nagyon jó.

Őszintén szólva, nem pontosan értem, miért használják olyan kevesen ezt az eszközt.
Használhatóság szempontjából azonban már nem csak az egerekhez hasonlítom, hanem a többi táblához is, amelyek között ez a bigyó csak egy bevezető példány.

Szóval egy kicsit a szokásosnál hosszabbra sikerült ez a mostani szöveg, de gondoltam, egy kevésbé ismert eszközt bemutatni talán nem érdektelen. Szokásos handabandázásomat is kicsit szolídabbra igyekeztem venni, mert különben nem maradt volna hely az érdemi infókra. Na de várjatok, mert a következő cikk a nagy mozizásról szól majd, amit nem lehet ilyen higgadtsággal kezelni!

Ár/érték: 5/5
Használhatóság: 4/5

Orosz Ábel

A tesztben szereplő digitábla webáruházunkban, küdhetjük holnapra?
Digitalizáló tábláink választéka.